Nógá Klipából eredő állatias lélek lakhelye minden zsidóban, a szívben van, annak baloldali kamrájában, ami vérrel telített, ahogy írva van: "a vér maga a lélek". Ennél fogva a szívben lakoznak a vágyak, a dicsekvés, a harag és hasonlók, és a szívből terjednek el az egész testben [hatnak, utasítanak], és onnan mennek fel a fejben székelő agyba is, hogy az átgondolhassa ezeket és ravaszkodhasson – ugyanúgy ahogy a vér is, melynek forrása a szív, onnan terjed el az összes testrészbe, és onnan megy fel a fejben székelő agyba is.

Ezzel szemben az isteni lélek a fejben lévő agyban székel, és onnan árad el a test minden részébe. [Az isteni lélek] a szívben is [lakozik], annak jobboldali kamrájában, ahol nincs vér, ahogy az írva van: "Az okos ember szíve [az isteni lélek megnyilvánulása] a jobbján van". Ennek megnyilvánulása Isten lángoló szeretete, ami az értő szívekben lángol azoknál, akik felfogják az Isten szeretetét kiváltó dolgokat, és agyuk értelmével belegondolnak abba.

Ugyancsak [az isteni lélek mélyebb megnyilvánulása] a szívnek Isten dicsősége és glóriájának nagyszerűsége felett érzett öröme, amikor a bölcs ember szemeivel látja, azaz agyának bölcsességével és értelmével nézi [érzékeli és felfogja] Isten dicsőségét és nagyságát, kifürkészhetetlen és végtelen gyönyörűségét, ahogy ezt máshol elmagyarázzák. Ilyetén formán a szívben lakozó többi isteni érzelem (midot) az agyban lévő Chábádból (Chochmá, Biná, Dáát) ered.