Krisna elmondja nagyszerű tanításait, amelyek a védikus tudás végső következtetései.

Első tanításában rámutat, hogy az élőlény nem azonos anyagi testével, hanem örök lélek, aki csupán átmenetileg került az anyagi test börtönébe.

Bár Buddha elutasította a védikus szentírások tanításait és a félistenek imádatát, elfogadta a karma törvényének működését. A hindu felfogás szerint mindezt azért tette, hogy jó útra térítse azokat az embereket, akik a Védák bizonyos utasításaira hivatkozva állatokat mészároltak le abból a célból, hogy megehessék azok húsát. Mindezt vallásos áldozat címén cselekedték. Buddha azzal, hogy kétségbe vonta a Védák hitelességét, egyben megkérdőjelezte ezen emberek eldeformálódott vallásos gyakorlatának létjogosultságát is.

Bár Buddha bölcseletei, tagadják Isten és az örök lélek létezését, az erőszak-nélküliség elvének hirdetésével jámborabb, vallásosabb életre ösztönözte a társadalmat. Így, bár a Védák követői elfogadják Buddhát az Úr Visnu megtestesülésének, filozófiai tanításait határozottan elutasítják.

A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati vagy növényi létformát elfogadva. A reinkarnáció, illetve a lélekvándorlás filozófiája szerint a lélek örökkévaló, míg a fizikai test átmeneti. Ennek megfelelően, amikor valaki meghal, csak durva fizikai teste hal meg, a lelke azonban a karmája szerint egy másik testet kap. Így a karma eredményeképpen az ember megszülethet akár egy gazdag kereskedő családjában vagy éppen egy rovartársadalomban is. A Padma Purána szerint 8 400000 életforma van az univerzumban, amelyek mindegyike a teremtés által jött létre. Evolúciós kialakulásukat nem fogadják el a hindu hagyományok.                                                                                    Úgy tartják, hogy itt az anyagi világban a feltételekhez kötött lélek kerül egyre fejlettebb helyzetbe a különböző testeken keresztül, míg el nem éri az emberi életformát, ahol végre lehetősége van az önmegvalósítás gyakorlására és a felszabadulásra.

 A védikus szentírások szerint, ha valaki elpazarolja az emberi létformát azzal, hogy életét csupán az érzéki élvezetek mámorának adja át, az ismételten rákényszerül az alacsonyabb létformákban való megszületésre.

 A Védák azt tanítják, hogy az anyagi test és ez a világ csupán átmeneti, míg a lélek örök, s eredeti otthona a lelki világ, ahová meg kell próbálnia visszatérni.

Az anyagi létben a lélek testről-testre vándorlását a tettei határozzák meg, melyeket a természet három kötőerejének befolyása alatt végez.